"Fél egészség" - A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar II. Infekciókontroll Napja

Egynapos konferencia az infekciókontroll és határterületeinek aktuálisan felvetődő kérdéseiről. 

2012. március 22.


Március 22-én immáron második alkalommal gyűltünk össze a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán azért, hogy az infekciókontrollal kapcsolatos gondolatainkat megosszuk egymással, gondjainkat kibeszéljük, tanácsot kérjünk, útmutatást kapjunk arra, amiben hiányt érzünk, és attól, aki erre a leghivatottabb.

Az infekciókontroll – mint szinte minden az életben – több terület összehangolt, egymásra figyelő tevékenységével valósul meg. Az első, tavaly októberi munkanap ezek közül a mikrobiológia feladatait, a vele szemben támasztott elvárásokat, külföldi példáit és szűkös, folyamatosan romló hazai lehetőségeit járta körül.

Ez alkalommal a kórházhigiéne került a középpontba. Mint előzőleg, most is küldtünk meghívót minden szakterület képviselőinek, akik címét, elérhetőségét ismerjük, és örülünk, hogy olyan sokan jöttek el. Ezúttal is voltak jelen kórházi és államigazgatási területen dolgozó epidemiológusok, járványügyi felügyelők, fertőző orvosok, intenzív betegellátásban dolgozók, mikrobiológusok, képviseltette magát a szakma, a szakmai felügyelet, a Minisztérium, sok száz évnyi tapasztalat koncentrálódott egy terembe ezen a napon.

A bevezető előadás már címében is felvázolta azt a megközelítést, amit követni szándékozunk: a kórházhigiéne partner, szolgáltató, vagy hatóság? És a választ is megadta: lehet dolgozni kórházhigiénikus nélkül is, ahogy akár infektológus nélkül is. De jól dolgozni csakis együtt, és csakis egymásra figyelve.

Ahogy Radda György, az oxfordi egyetem professzora fogalmazott, amikor a Semmelweis Budapest Award díjat 2011. november 2-án átvette:

“Drámaian megváltozott a tudomány, főként a biomedicinával összefüggő tudomány az elmúlt húsz évben. Hatalmas információ áll rendelkezésünkre a génekről, a sejtekről, az élő szövetekről, az egész fiziológiáról. Ha nem integráljuk az ezekkel kapcsolatos információkat, sose értjük meg teljesen az életet. Ezért nagyon fontos, hogy a különböző tudományágak ne csak együtt dolgozzanak, de próbáljanak együtt is gondolkodni a világ nagy kérdéseiről, cselekedjenek együtt. A különböző tudományágak összefűzése, konvergenciája révén egy teljesen új tudomány jöhet létre”

A mi feladatunk ennyi, nem több. Összejönni, kérni, kérdezni és választ kapni.
Barcs István

 

 

 

Nem várt nagy érdeklődés mellett került sor a rendezvényre az Egészségtudományi Kars Vas utcai épületében.

A tudományos napon megfogalmazódott, hogy a kórházhigiénében, infekciókontrollban dolgozó szakemberek nagyon hiányolják, hogy nincs írásban lefektetett, egységes útmutató a kórházi környezettel kapcsolatban. A sok, olykor nem is érzelemmentes hozzászólásból néhány megállapítást mégis rögzíthetünk, amihez a szakma egységesen tarthatja magát.


Környezetmikrobiológiai mintázások
A rutinban végzett felületmintázásnak nincs indoka. Ha a takarítási tevékenységet a személyzet a szakmai elvárásoknak megfelelően előírt protokoll szerint teljesíti, akkor nincs ok a felületmintázásra. Természetesen járvány, esethalmozódás esetén, illetve ha a takarítottság megfelelő voltát szeretnénk ellenőrizni, indokolt lehet a megfelelő számú és technikájú mintavételezés. Ez utóbbi esetben kérdéses az eredmény értékelése.

A környezetmikrobiológiai mintavételezés egyik speciális fajtája a levegőmintázás. A kerekasztal állásfoglalása szerint a levegő mikrobiológiai vizsgálatának csak bizonyos esethalmozódás esetén van indokoltsága. Ha a légtechnika beállításának műszaki paraméterei megfelelőek, akkor nincs szükség vizsgálatra.

Műszaki paraméterek
Szintén sok résztvevőt érdekelt a kérdés, hogy milyen műszaki paraméterek vonatkoznak az egészségügyi légtechnikai eszközökre? A központi klímarendszerben milyen szintű szűrőket kell használni és milyen gyakran cserélni? A központi klimatizáláson kívül egyéb légtechnikai eszköz beengedhető-e az egészségügyi intézményekbe? Mit és hova tehetünk? Jó lenne, ha mindez írásban is a rendelkezésére állna a szakmának.

Mikróbaterjedés megakadályozása
Egyhangú állásfoglalás történt abban, hogy a speciális betegellátó területek esetében a  rendszeresen használt "lábzsák" helyett a rendszeres nedves takarítás sokkal hasznosabb.

Ugyanígy, az ún szennyfogó szőnyeg használata sem indokolt általában.

A látogatók számára a köpeny használata csak kritikus mikrobákkal való fertőződés esetén indokolt, de abban az esetben valóban meg kell valósítani az egy látogató – egy egyszerhasználatos köpeny rendszert.

Természetesen a védőizolációban lévő betegek esetében a szigorú előírások nem változhatnak.

Felmerült, hogy az orvostanhallgatók milyen ruházatot viseljenek a klinikai gyakorlatok során: az elvárás a minden hallgató számára, minden gyakorlaton biztosított tiszta köpeny, amit csak az az egy hallgató visel.

Szakirodalom
Több hozzászóló emlegetett különböző szakmai anyagokat, amikhez itt-ott hozzá lehet jutni.
Létezik a CDC-nek illetve a WHO-nak is kórházi környezethigiénével foglalkozó összeállítása; igény van a magyar nyelvű, a magyar valóságban alkalmazható minimumkövetelmények megfogalmazására is.
 

Kérjük az oldal látogatóit, ha tudnak a témában megjelent, mindenki által elfogadható szakanyagot, legyenek szívesek közkinccsé tenni, akár rajtunk keresztül is.
 

Antmann Katalin

 

 

A konferencián elhangzott előadások anyaga elérhető a következő helyen:

 

http://www.se-etk.hu/magyar/fmenu/hird/et/felegeszseg.html