Kedves fórumozók! Első témaként a klinikai epidemiológia fogalmát indítom el. Azért ezt, mert ennek a szakterületnek a fogalma nem teljesen tisztázott, és mert a létezését sem ismeri el mindenki. Tehát arról kérünk hozzászólásokat, van-e ilyen ága a járványtannak, és ha van, miben különbözik a többi ágától?

Hajdani Losonczy professzor úr, aki kétségtelenül hazánkaban elsőként foglalkozott kórházi fertőzések megelőzésével, próbálta a klinikai epidemiológia fogalmat bevezetni. Nyilván azért, hogy megkülönböztesse területünket a fertőző betegségek epidemiológiáján belül. Az biztos, hogy ilyen fogalmat nem ismer a világ; beszélnek kórházi epidemiológiáról újabban pedig egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések epidemiológiájáról és epidemiológusáról. A klinikai külföldön járóbeteg ellátó helyet jelent és nálunk is csak az orvosi egyetemeknek vannak klinikái. A mi szakterületünk a fertőző betegségek epidemiológiáján belül egy viszonylag kicsi, de annál jelentősebb területet ölel fel. Az infekciókontroll nem más mint az epidemiológia tudományos alapjain nyugvó prevenció gyakorlata. Európában minket infekciókontroll doktorként kezdenek emlegetni, az USA-ban kórházi epidemiológus (dr) vagy infection control practicioner-ként vagy infection control preventionist-ként neveznek. Németországban viszont maradt a kórházhigiénikus. Úgy vélem, bárhogy is hívjanak minket, a dolgunk az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése. Magam nem szeretném, ha klinikai epidemiológusként definiálnánk magunkat.

Az epidemiológia a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág. Ma az epidemiológiának legalább olyan fontos területe a nemfertőző megbetegedések elterjedtségének vizsgálata, mint korábban volt a fertőző betegségeké és ez a szokásos területi elemzéseken kívül kiterjed a szocio-kulturális kiterjedtség vizsgálatára is.(wikipédia) Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy mi nem klinikai epidemiológiát csinálunk, nem klinikai epidemiológusok vagyunk, hanem felhasználjuk az epidemiológiai módszerekkel nyert ismereteket (pl. NNSR eredményei) a fertőzésprevencióban. Az én számomra ezt jelenti az infekciókontroll a kórházhigiénével szemben. És csatlakozom az előttem szólóhoz: nem szeretném, ha klinikai epidemiológusként definiálnánk magunkat (bár a 20/2009 rendelet ezt teszi)

Kedves Kollegák! Néhány napja egy az antibiotikum rezisztencia megfékezésével kapcsolatos Eus konferencián voltam, ott hallottam először Hajo Grudman szájából a klinikai epidemiológiai kifejezést lehet, hogy ez a megnevezés elterjed majd?

Egyelőre csak mi hárman fórumozunk. Talán nem marad így. Nem tudom, hol hallottam először ezt az elnevezést, de biztosan nem Losonczy professzor úrtól. Ugyan majdnem tíz évig ugyanabban az épületben dolgoztunk, de a nyolcvanas évek László Kórházában semmi kapcsolat nem volt a klinikai mikrobiológia és a klinikai epidemiológia között, furcsa módon. Számomra ez a jelző, "klinikai" azt jelenti, hogy teljes egészében a klinikumnak, a betegellátásnak a szolgálatára áll, saját szempontjait annak rendeli alá. Van ilyen mikrobiológia, pszichológia, gyógyszerészet is, például. Tehát ezek együtt dolgoznak, nem egymás mellett a klinikummal. Van olyan kolléga, aki klinikai higiénikusként írja alá leveleit. Végül is mindegy az elnevezés, de nem árt, ha a szemlélet és a törekvések is tükröződnek benne.
Szerintem.