Közös dolgaink - a SE ETK III. Infekciókontroll munkanapja

 

Ezúttal harmadik alkalommal rendezte meg a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara az immár hagyományos Infekciókontroll Munkanapot, felvállalva ezzel azt a szerepet, ami az egészségtudományok felsőfokú oktatásának megalapozásából, más egyetemeken való meghonosításához korábban nyújtott segítségből, az alkalmazott egészségügyi tudás terjesztéséből is következik. Az interdiszciplináris rendezvénysorozat életrehívását az a szakmai irányából érezhetően megnyilvánuló igény indokolta, hogy azok, akik a fertőzésekkel, első sorban az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható fertőzésekkel szembeni harc első vonalában küzdenek, olyan összejöveteli formához és megnyilvánulási lehetőséghez jussanak, ami nem kötődik szervezethez, társasághoz, a részvétel ingyenes, így nyitott azok előtt is, akiket munkáltatójuk drága kongresszusokra nem regisztrálna. A szervezők a III. munkanap mottójául két idézetet választottak. Az első, József Attila A Dunánál című versének utolsó sorai adták a rendezvény címét: Közös dolgaink,  utalva arra, hogy a fertőzésekkel szembeni küzdelem közös feladata minden érintkező szakterület, az infektológia, kórházhigiéne, klinikai epidemiológia, klinikai mikrobiológia, betegellátás, egészségügyi vezetés, klinikai gyógyszerészet, gazdasági irányítás művelőinek. Az idézet indítása: „Én dolgozni akarok” a résztvevők hitvallásaként is értelmezhető.

A másik, Semmelweis Ignácnak a Scanzoni udvari tanácsoshoz írt leveléből kiragadott mondat így szól: „Látja, tanácsos úr, hogy néhány heti teoretikus előadás elég volt, hogy a sebészetnek ezt a kandidátusát annyira felvilágosíthassam, hogy a tanultat sikeresen alkalmazza, míg Önnek, tanácsos úr, aki Németország első szülészének számít, közel tizenhárom év nem volt elegendő, hogy a tévedéseitől megszabadítsa.” Ez a közhiedelemben megrögzött Semmelweis képpel szemben azt a megszállottként igazáért küzdő apostolt mutatja, aki nem alkuszik meg az őt meg nem értő közeggel, a tudományt uraló hatalom áttörhetetlennek látszó ellenállásával, hanem szembe száll azzal, hirdeti és terjeszti azt, aminek helyességéről meg van győzve, ha kell maga dícséri magát, hogy megismerjék, és végül győz. Ő győz.

Az ápolással összefüggő fertőzések korunk egészségügyének legsúlyosabb problematikái közé tartoznak. Ahogy az ülést megnyitó Domján Gyula, az Egészségtudományi Kar klinikai kapcsolatokért felelős dékánhelyettese fogalmazott, az hogy III. Infekciókontroll Munkanapra gyűlt össze a közönség, nem pótolja azt, hogy minden munkanapnak az infekciókontroll-lal kell kezdődnie és befejeződnie egy kórházban. A rendezvénysorozat egy-egy szakterületet (szakágat) a középpontba állítva, de a társterületeket bevonva tárgyalja az infekciókontroll elemeit. Az első munkanap a leghányattatottabb összetevő, a mikrobiológiai diagnosztika kulcsszerepét hangsúlyozta, a második a kórházhigiénét emelte ki, a harmadik az infektológia jelentette nélkülözhetetlen többlet köré szervezte az előadásokat. A többszempontú látásmódot juttatja kifejezésre az elnökök személye is. A szervező Barcs István,  az ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője mellett a társelnök ezúttal Böröcz Karolina, az OEK Kórházi Járványügyi Osztályának vezetője volt. 

 

Az oldal feltöltése folyamatban van.

Részletek a konferenciáról:

http://www.se-etk.hu/magyar/fmenu/hird/et/inf3.html